
Tudományos kutatás támasztja alá az Aviva Módszert
2025. nov. 19.
Content

Idén zárult le az a hét évig (2019- 2025) tartó tudományos kutatás és azt követő publikációs munka, ami a világon először kutatta és bizonyította orvosilag is az Aviva torna hatásmechanizmusát. A közel harminc éve Magyarországon is elismert Aviva Módszer hatását Dr. Kovács Zoltán Phd. szülész, nőgyógyász, endokrinológus szakorvos vizsgálta három részterület kutatásával, többek között az Aviva Alapítvány és az alapítvánnyal együttműködő Aviva Módszer oktatók támogatásával, valamint több mint kétszáz elkötelezett önkéntes nő részvételével.

Honnan jött az ötlet?
Dr. Kovács Zoltán Phd. egyike volt azon oktatóknak, aki még Tóth Líviától tanulta meg elsők közöt az Aviva Módszer gyakorlatait, mert már akkoriban is nagyon felkteltette az érdeklődését a téma: a nők ezeken a gyakorlatok végzésével valóban segíthetnek enyhíteni a menstruációs fájdalmaikon? A tornát ő maga sosem oktatta, de mindenképp érteni és ismerni szerette volna, hogy jó szívvel tudja ajánlani a páciensei körében. Az azóta eltelt évek során folyamatosan figyelemmel kíséri a pácienseinek visszajelzéseit, valamint az Aviva Alapítvány oktatói közösségéből származó beszámolókat is. A több évtizedes tapasztalatból és rengeteg pozitív visszacsatolásból merítve határozta el, hogy tudományos kutatásba kezd, melynek eredményeiből több publikáció és egy doktori disszertáció is született a doktor úr tollából.
Mit vizsgált a kutatás?
Az elmúlt közel 30 év oktatói tapasztalatai és tornázói beszámolói nagyon széles körben jelezték vissza az Aviva Módszer jótékony hatásait, mindazonáltal az összes relációban nem volt lehetőség a vizsálatot lefolytatni, ezért a kutatás három fő területre helyezte a hangsúlyt.
Az első vizsgálat arra fókuszált, hogy az Aviva torna enyhíti-e a premenstruális szindróma (PMS) kellemetlen lelki és magatartásbeli tüneteit, például a hangulatingadozást, ingerlékenységet és szorongást, depressziót, koncentrációs nehézségeket. A második kutatás arra irányult, hogy változik-e a méh artéria (arteria uterina) véráramlása a torna hatására.
A harmadikban pedig azt vizsgáltuk, hogy a torna rendszeres végzése (heti kétszeri 30 perc) hogyan hat az elsődleges fájdalmas menstruáció (pirmaer dysmenorrhoea) okozta fájdalom csökkenésének mértékére, a menstruációs fájdalmakra és a tornázók testtudatára két menstruációs ciklusban.
Mindhárom kutatásban két csoportot vizsgáltunk: az egyik csoport rendszeresen végezte az Aviva tornát (tornázó csoport), míg a másik csoport nem tornázott, ők alkották a kontroll csoportokat.
Kik vehettek részt a kutatásban?
A kutatásban csak olyan nők vehettek részt, akik az Aviva tornát újonnan tanulták meg, és vállalták a heti kétszeri, 30 perces rendszeres gyakorlást, miközben nem folytattak más sporttevékenységet vagy gyógyszeres kezelést.
A résztvevők életkora 18-44 év között volt, testtömegindexük (BMI) 17-35 között, rendszeres menstruációs ciklusuk 21-35 napos, vérzésük pedig 3-7 napos volt.
Kizárásra kerültek az orális fogamzásgátló szedők, a pszichiátriai, neurológiai vagy endokrinológiai betegségek miatt gyógyszert szedők, a várandósak, rendszeres sportolók, valamint azok a személyek, akik a kutatás előtti három hónapban súlyos traumatikus eseményt éltek át. Szintén kizárásra kerültek azok a résztvevők akik a kutatás alatt lettek várandósak vagy önként kiléptek, illetve akik a kutatás során használt kérdőíveket három egymást követő napon nem töltötték ki.
A kutatásba a nők önként jelentkeztek és természetesen részletes tájékoztatást kaptak a részvétel előtt r a kutatás feltételeiről és követelményeiről. A résztvevők toborzása és az adatok gyűjtése a kutatási időszak alatt folyamatosan zajlott 2019.03.01.- 2020.06.30. között.
Klinikai kutatási regisztrációs szám a clinicaltrials.gov adatbázisban: NCT04618172.
Etikai engedélyek: 2018/1/RKM és 12977-7/2020/EÜIG a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Eredmények és módszertan
PMS tünetek: Kutatásunkban Magyarországon elsőként vizsgáltuk nem tornázó csoporttal összehasonlítva a premenstruális szindróma okozta magatartási tünetek változását, rendszeres enyhe-közepes intenzitású testmozgás hatására. Azok a hölgyek, akik legalább két menstruációs ciklust végig tornáztak heti legalább 2x, a legtöbb esetben javulást észleltek a PMS tünetek magatartási, lelki tüneteiben.
A premenstruális szindróma magatartási tüneteit a PRISM kérdőív segítségével ellenőriztük.
Méh artéria véráramlása: E tekintetben is úttörőnek számított a kutatás, ugyanis ez volt az első a szakirodalomban - beleértve a külföldi kutatásokat is -, amely a testmozgás hatását vizsgálta a méh artériák értékeire, elsődleges fájdalmas menstruációnál.
A torna azonnali hatását a méhartéria vérkeringésének megfigyelésével egy a torna előtti és egy a torna utáni - 31. percben végzett - ultrahang méréssel figyeltük meg. Az azonnali mérések egyértelmű vérkeringés változást mutattak minden tornázó esetében.
Fájdalmas mesntruációs görcsök és testtudat: A kutatás visszaigazolta a több évitizedes empírikus tapasztalást.
A harmadik kutatásban kérdőívvel ellenőrizve a menstruációs fájdalom szintje lényegesen csökkent a tornázó csoportban a nem tornázó kontrollcsoporthoz képest valamint a tornázók testudatosságának növekedését mutatták a kitöltött vizsgálati tesztek. A testtudatosság vizsgálatát a BAQ-H testtudatosság kérdőív magyar változatával végeztük.
És az Aviva torna mennyire volt megterhelő?
Az AVIVA torna gyakorlás fizikai megterhelő mértékét a Borg skálával ellenőriztük. A részvevők 86%-a enyhe vagy közepes fizikai megterhelést (Borg skála: 11-14; a maximális célpulzus 60-75%-ának felel meg) érzett a tornázás során, ami alkalmassá teszi a módszert rendszeres testmozgásként.
Az Aviva torna gyakorlatainak végrehajtása során annak káros mellékhatására vonatkozó információt a kutatás során nem észleltünk.
Új időszámítás
Ez a kutatás új mérföldkő az Aviva módszer tudományos alátámasztásában, amely bizonyítja, hogy a testmozgás ezen különleges formája valódi segítséget nyújt a menstruációs ciklus zavarainak és problémáinak kezelésében. Ez egy remek példa arra, hogyan lehet természetes módon javítani a női egészséget és életminőséget.
Az Aviva torna így nem csak egy egyszerű gyakorlat, hanem egy tudományosan megalapozott út a testi-lelki egyensúly felé, amely minden nő számára elérhető és alkalmazható a mindennapokban. A rendszeres gyakorlás nemcsak csökkenő tüneteket hoz, hanem fokozza a saját test tudatos megismerését és szeretetét, ami mindannyiunk életében kulcsfontosságú.
Ez a kutatás egy motiváló bizonyíték arra, hogy érdemes belevágni az Aviva tornába, hiszen a tudomány is mögötte áll, és tested-lelked hálás lesz érte!

Dr. Kovács Zoltán Phd. beszámol a kutatás eredményeiről az Aviva Alapítvány oktatóinak körében
Köszönetnyilvánítás
Az Aviva Alapítvány munkatársainak nevében szeretném kifejezni hálánkat és köszönetünket:
mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik állhatatos és kitartó munkájukkal lehetővé tették e kutatás megszületését,
azoknak, akik részt vettek a kutatásban, akár tornázóként, akár nem tornázó kontrollcsoport tagjaként, és fáradhatatlanul jegyezték fel napi fizikai és mentális tüneteiket,
továbbá Dr. Kovács Zoltán PhD doktornak és munkatársainak.
Lábnyomot hagytatok a történelmünkben, és valami igazán fantasztikusat alkottatok!

Honnan jött az ötlet?
Dr. Kovács Zoltán Phd. egyike volt azon oktatóknak, aki még Tóth Líviától tanulta meg elsők közöt az Aviva Módszer gyakorlatait, mert már akkoriban is nagyon felkteltette az érdeklődését a téma: a nők ezeken a gyakorlatok végzésével valóban segíthetnek enyhíteni a menstruációs fájdalmaikon? A tornát ő maga sosem oktatta, de mindenképp érteni és ismerni szerette volna, hogy jó szívvel tudja ajánlani a páciensei körében. Az azóta eltelt évek során folyamatosan figyelemmel kíséri a pácienseinek visszajelzéseit, valamint az Aviva Alapítvány oktatói közösségéből származó beszámolókat is. A több évtizedes tapasztalatból és rengeteg pozitív visszacsatolásból merítve határozta el, hogy tudományos kutatásba kezd, melynek eredményeiből több publikáció és egy doktori disszertáció is született a doktor úr tollából.
Mit vizsgált a kutatás?
Az elmúlt közel 30 év oktatói tapasztalatai és tornázói beszámolói nagyon széles körben jelezték vissza az Aviva Módszer jótékony hatásait, mindazonáltal az összes relációban nem volt lehetőség a vizsálatot lefolytatni, ezért a kutatás három fő területre helyezte a hangsúlyt.
Az első vizsgálat arra fókuszált, hogy az Aviva torna enyhíti-e a premenstruális szindróma (PMS) kellemetlen lelki és magatartásbeli tüneteit, például a hangulatingadozást, ingerlékenységet és szorongást, depressziót, koncentrációs nehézségeket. A második kutatás arra irányult, hogy változik-e a méh artéria (arteria uterina) véráramlása a torna hatására.
A harmadikban pedig azt vizsgáltuk, hogy a torna rendszeres végzése (heti kétszeri 30 perc) hogyan hat az elsődleges fájdalmas menstruáció (pirmaer dysmenorrhoea) okozta fájdalom csökkenésének mértékére, a menstruációs fájdalmakra és a tornázók testtudatára két menstruációs ciklusban.
Mindhárom kutatásban két csoportot vizsgáltunk: az egyik csoport rendszeresen végezte az Aviva tornát (tornázó csoport), míg a másik csoport nem tornázott, ők alkották a kontroll csoportokat.
Kik vehettek részt a kutatásban?
A kutatásban csak olyan nők vehettek részt, akik az Aviva tornát újonnan tanulták meg, és vállalták a heti kétszeri, 30 perces rendszeres gyakorlást, miközben nem folytattak más sporttevékenységet vagy gyógyszeres kezelést.
A résztvevők életkora 18-44 év között volt, testtömegindexük (BMI) 17-35 között, rendszeres menstruációs ciklusuk 21-35 napos, vérzésük pedig 3-7 napos volt.
Kizárásra kerültek az orális fogamzásgátló szedők, a pszichiátriai, neurológiai vagy endokrinológiai betegségek miatt gyógyszert szedők, a várandósak, rendszeres sportolók, valamint azok a személyek, akik a kutatás előtti három hónapban súlyos traumatikus eseményt éltek át. Szintén kizárásra kerültek azok a résztvevők akik a kutatás alatt lettek várandósak vagy önként kiléptek, illetve akik a kutatás során használt kérdőíveket három egymást követő napon nem töltötték ki.
A kutatásba a nők önként jelentkeztek és természetesen részletes tájékoztatást kaptak a részvétel előtt r a kutatás feltételeiről és követelményeiről. A résztvevők toborzása és az adatok gyűjtése a kutatási időszak alatt folyamatosan zajlott 2019.03.01.- 2020.06.30. között.
Klinikai kutatási regisztrációs szám a clinicaltrials.gov adatbázisban: NCT04618172.
Etikai engedélyek: 2018/1/RKM és 12977-7/2020/EÜIG a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Eredmények és módszertan
PMS tünetek: Kutatásunkban Magyarországon elsőként vizsgáltuk nem tornázó csoporttal összehasonlítva a premenstruális szindróma okozta magatartási tünetek változását, rendszeres enyhe-közepes intenzitású testmozgás hatására. Azok a hölgyek, akik legalább két menstruációs ciklust végig tornáztak heti legalább 2x, a legtöbb esetben javulást észleltek a PMS tünetek magatartási, lelki tüneteiben.
A premenstruális szindróma magatartási tüneteit a PRISM kérdőív segítségével ellenőriztük.
Méh artéria véráramlása: E tekintetben is úttörőnek számított a kutatás, ugyanis ez volt az első a szakirodalomban - beleértve a külföldi kutatásokat is -, amely a testmozgás hatását vizsgálta a méh artériák értékeire, elsődleges fájdalmas menstruációnál.
A torna azonnali hatását a méhartéria vérkeringésének megfigyelésével egy a torna előtti és egy a torna utáni - 31. percben végzett - ultrahang méréssel figyeltük meg. Az azonnali mérések egyértelmű vérkeringés változást mutattak minden tornázó esetében.
Fájdalmas mesntruációs görcsök és testtudat: A kutatás visszaigazolta a több évitizedes empírikus tapasztalást.
A harmadik kutatásban kérdőívvel ellenőrizve a menstruációs fájdalom szintje lényegesen csökkent a tornázó csoportban a nem tornázó kontrollcsoporthoz képest valamint a tornázók testudatosságának növekedését mutatták a kitöltött vizsgálati tesztek. A testtudatosság vizsgálatát a BAQ-H testtudatosság kérdőív magyar változatával végeztük.
És az Aviva torna mennyire volt megterhelő?
Az AVIVA torna gyakorlás fizikai megterhelő mértékét a Borg skálával ellenőriztük. A részvevők 86%-a enyhe vagy közepes fizikai megterhelést (Borg skála: 11-14; a maximális célpulzus 60-75%-ának felel meg) érzett a tornázás során, ami alkalmassá teszi a módszert rendszeres testmozgásként.
Az Aviva torna gyakorlatainak végrehajtása során annak káros mellékhatására vonatkozó információt a kutatás során nem észleltünk.
Új időszámítás
Ez a kutatás új mérföldkő az Aviva módszer tudományos alátámasztásában, amely bizonyítja, hogy a testmozgás ezen különleges formája valódi segítséget nyújt a menstruációs ciklus zavarainak és problémáinak kezelésében. Ez egy remek példa arra, hogyan lehet természetes módon javítani a női egészséget és életminőséget.
Az Aviva torna így nem csak egy egyszerű gyakorlat, hanem egy tudományosan megalapozott út a testi-lelki egyensúly felé, amely minden nő számára elérhető és alkalmazható a mindennapokban. A rendszeres gyakorlás nemcsak csökkenő tüneteket hoz, hanem fokozza a saját test tudatos megismerését és szeretetét, ami mindannyiunk életében kulcsfontosságú.
Ez a kutatás egy motiváló bizonyíték arra, hogy érdemes belevágni az Aviva tornába, hiszen a tudomány is mögötte áll, és tested-lelked hálás lesz érte!

Dr. Kovács Zoltán Phd. beszámol a kutatás eredményeiről az Aviva Alapítvány oktatóinak körében
Köszönetnyilvánítás
Az Aviva Alapítvány munkatársainak nevében szeretném kifejezni hálánkat és köszönetünket:
mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik állhatatos és kitartó munkájukkal lehetővé tették e kutatás megszületését,
azoknak, akik részt vettek a kutatásban, akár tornázóként, akár nem tornázó kontrollcsoport tagjaként, és fáradhatatlanul jegyezték fel napi fizikai és mentális tüneteiket,
továbbá Dr. Kovács Zoltán PhD doktornak és munkatársainak.
Lábnyomot hagytatok a történelmünkben, és valami igazán fantasztikusat alkottatok!

Honnan jött az ötlet?
Dr. Kovács Zoltán Phd. egyike volt azon oktatóknak, aki még Tóth Líviától tanulta meg elsők közöt az Aviva Módszer gyakorlatait, mert már akkoriban is nagyon felkteltette az érdeklődését a téma: a nők ezeken a gyakorlatok végzésével valóban segíthetnek enyhíteni a menstruációs fájdalmaikon? A tornát ő maga sosem oktatta, de mindenképp érteni és ismerni szerette volna, hogy jó szívvel tudja ajánlani a páciensei körében. Az azóta eltelt évek során folyamatosan figyelemmel kíséri a pácienseinek visszajelzéseit, valamint az Aviva Alapítvány oktatói közösségéből származó beszámolókat is. A több évtizedes tapasztalatból és rengeteg pozitív visszacsatolásból merítve határozta el, hogy tudományos kutatásba kezd, melynek eredményeiből több publikáció és egy doktori disszertáció is született a doktor úr tollából.
Mit vizsgált a kutatás?
Az elmúlt közel 30 év oktatói tapasztalatai és tornázói beszámolói nagyon széles körben jelezték vissza az Aviva Módszer jótékony hatásait, mindazonáltal az összes relációban nem volt lehetőség a vizsálatot lefolytatni, ezért a kutatás három fő területre helyezte a hangsúlyt.
Az első vizsgálat arra fókuszált, hogy az Aviva torna enyhíti-e a premenstruális szindróma (PMS) kellemetlen lelki és magatartásbeli tüneteit, például a hangulatingadozást, ingerlékenységet és szorongást, depressziót, koncentrációs nehézségeket. A második kutatás arra irányult, hogy változik-e a méh artéria (arteria uterina) véráramlása a torna hatására.
A harmadikban pedig azt vizsgáltuk, hogy a torna rendszeres végzése (heti kétszeri 30 perc) hogyan hat az elsődleges fájdalmas menstruáció (pirmaer dysmenorrhoea) okozta fájdalom csökkenésének mértékére, a menstruációs fájdalmakra és a tornázók testtudatára két menstruációs ciklusban.
Mindhárom kutatásban két csoportot vizsgáltunk: az egyik csoport rendszeresen végezte az Aviva tornát (tornázó csoport), míg a másik csoport nem tornázott, ők alkották a kontroll csoportokat.
Kik vehettek részt a kutatásban?
A kutatásban csak olyan nők vehettek részt, akik az Aviva tornát újonnan tanulták meg, és vállalták a heti kétszeri, 30 perces rendszeres gyakorlást, miközben nem folytattak más sporttevékenységet vagy gyógyszeres kezelést.
A résztvevők életkora 18-44 év között volt, testtömegindexük (BMI) 17-35 között, rendszeres menstruációs ciklusuk 21-35 napos, vérzésük pedig 3-7 napos volt.
Kizárásra kerültek az orális fogamzásgátló szedők, a pszichiátriai, neurológiai vagy endokrinológiai betegségek miatt gyógyszert szedők, a várandósak, rendszeres sportolók, valamint azok a személyek, akik a kutatás előtti három hónapban súlyos traumatikus eseményt éltek át. Szintén kizárásra kerültek azok a résztvevők akik a kutatás alatt lettek várandósak vagy önként kiléptek, illetve akik a kutatás során használt kérdőíveket három egymást követő napon nem töltötték ki.
A kutatásba a nők önként jelentkeztek és természetesen részletes tájékoztatást kaptak a részvétel előtt r a kutatás feltételeiről és követelményeiről. A résztvevők toborzása és az adatok gyűjtése a kutatási időszak alatt folyamatosan zajlott 2019.03.01.- 2020.06.30. között.
Klinikai kutatási regisztrációs szám a clinicaltrials.gov adatbázisban: NCT04618172.
Etikai engedélyek: 2018/1/RKM és 12977-7/2020/EÜIG a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Eredmények és módszertan
PMS tünetek: Kutatásunkban Magyarországon elsőként vizsgáltuk nem tornázó csoporttal összehasonlítva a premenstruális szindróma okozta magatartási tünetek változását, rendszeres enyhe-közepes intenzitású testmozgás hatására. Azok a hölgyek, akik legalább két menstruációs ciklust végig tornáztak heti legalább 2x, a legtöbb esetben javulást észleltek a PMS tünetek magatartási, lelki tüneteiben.
A premenstruális szindróma magatartási tüneteit a PRISM kérdőív segítségével ellenőriztük.
Méh artéria véráramlása: E tekintetben is úttörőnek számított a kutatás, ugyanis ez volt az első a szakirodalomban - beleértve a külföldi kutatásokat is -, amely a testmozgás hatását vizsgálta a méh artériák értékeire, elsődleges fájdalmas menstruációnál.
A torna azonnali hatását a méhartéria vérkeringésének megfigyelésével egy a torna előtti és egy a torna utáni - 31. percben végzett - ultrahang méréssel figyeltük meg. Az azonnali mérések egyértelmű vérkeringés változást mutattak minden tornázó esetében.
Fájdalmas mesntruációs görcsök és testtudat: A kutatás visszaigazolta a több évitizedes empírikus tapasztalást.
A harmadik kutatásban kérdőívvel ellenőrizve a menstruációs fájdalom szintje lényegesen csökkent a tornázó csoportban a nem tornázó kontrollcsoporthoz képest valamint a tornázók testudatosságának növekedését mutatták a kitöltött vizsgálati tesztek. A testtudatosság vizsgálatát a BAQ-H testtudatosság kérdőív magyar változatával végeztük.
És az Aviva torna mennyire volt megterhelő?
Az AVIVA torna gyakorlás fizikai megterhelő mértékét a Borg skálával ellenőriztük. A részvevők 86%-a enyhe vagy közepes fizikai megterhelést (Borg skála: 11-14; a maximális célpulzus 60-75%-ának felel meg) érzett a tornázás során, ami alkalmassá teszi a módszert rendszeres testmozgásként.
Az Aviva torna gyakorlatainak végrehajtása során annak káros mellékhatására vonatkozó információt a kutatás során nem észleltünk.
Új időszámítás
Ez a kutatás új mérföldkő az Aviva módszer tudományos alátámasztásában, amely bizonyítja, hogy a testmozgás ezen különleges formája valódi segítséget nyújt a menstruációs ciklus zavarainak és problémáinak kezelésében. Ez egy remek példa arra, hogyan lehet természetes módon javítani a női egészséget és életminőséget.
Az Aviva torna így nem csak egy egyszerű gyakorlat, hanem egy tudományosan megalapozott út a testi-lelki egyensúly felé, amely minden nő számára elérhető és alkalmazható a mindennapokban. A rendszeres gyakorlás nemcsak csökkenő tüneteket hoz, hanem fokozza a saját test tudatos megismerését és szeretetét, ami mindannyiunk életében kulcsfontosságú.
Ez a kutatás egy motiváló bizonyíték arra, hogy érdemes belevágni az Aviva tornába, hiszen a tudomány is mögötte áll, és tested-lelked hálás lesz érte!

Dr. Kovács Zoltán Phd. beszámol a kutatás eredményeiről az Aviva Alapítvány oktatóinak körében
Köszönetnyilvánítás
Az Aviva Alapítvány munkatársainak nevében szeretném kifejezni hálánkat és köszönetünket:
mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik állhatatos és kitartó munkájukkal lehetővé tették e kutatás megszületését,
azoknak, akik részt vettek a kutatásban, akár tornázóként, akár nem tornázó kontrollcsoport tagjaként, és fáradhatatlanul jegyezték fel napi fizikai és mentális tüneteiket,
továbbá Dr. Kovács Zoltán PhD doktornak és munkatársainak.
Lábnyomot hagytatok a történelmünkben, és valami igazán fantasztikusat alkottatok!
Egészség a postafiókodban
Iratkozz fel hírlevelemre a testi-lelki egyensúlyod támogatásáért- segíts önmagadnak kapcsolódni saját magadhoz.
Csak olyan levelet küldök neked, amit én is szívesen olvasnék.
