Ez egy nagyon szerteágazó téma, ezért ebben a blogbejegyzésben a teljesség igénye nélkül olvashatsz a kialakuláshoz vezető okokról, a tünetekről és a preventív lehetőségekről az elkerülés érdekében.  Ha elolvasod, máris sokat tettél az ügy érdekében, de korántsem eleget.

Kérlek, élj a preventív eszközökkel és a szakorvosi támogatással!
A bejegyzésben foglaltak nem minősülnek orvosi diagnózisnak és ilyen célra, beleértve az öndiagnózist is, nem használhatók fel. Csakis tájékoztató, figyelemfelkeltő információként értelmezhetők ezek a tartalmak.

Egy szörnyű statisztika

Világszerte a nők esetében a daganatos megbetegedések közül ez a második leggyakoribb halálok. Hazánkban évente 9000 embernél diagnosztizálnak emlőrákot és kétezren halnak meg ennek következtében.
Azaz naponta több mint 5 nő veszíti el az életét és mi 5 nőt veszítünk el! Öt édesanyát, lányt, feleséget, barátot, nőt. 
Naponta.

Pedig az idejében felismert esetek 85 %-ka gyógyítható lenne.
5-nek a 85%-ka 4,25….

A WHO által kinyilvánított október 1., mint a mellrák elleni küzdelem világnapja 1985 óta, azaz 38 éve létezik. Itt az ideje, hogy a lehető legkomolyabban vegyük ezt a témát.

És tudod miért? Mert bár a mellrák kialakulásának oka máig nem teljesen tisztázott, a kialakulásához vezető egyik kockázati ok, maga az életkor!!

Van ennél profánabb dolog, mint az, hogy megszületünk, élünk és közben megöregszünk? Aligha. De sajnos a korunk előrehaladása a mellráknál bizony rizikófaktor. És ehhez még számos egyéb kockázati tényező párosulhat.

Miért alakul ki?

A mellrák kialakulásának oka nem teljesen tisztázódott.  De annyi bizonyos, hogy akkor alakul ki, amikor az emlő egyes sejtjeinek osztódása abnormálissá válik és a sejtek tömege "csomót", daganatot képez. Az emlőben kialakuló daganatból a sejtek a környező nyirokcsomókba vagy akár a szervezet távoli részeibe is eljuthatnak.

​A legtöbb emlőrák a tejcsatornák sejtjeiből indul ki, de kialakulhatnak az emlő mirigyszövetéből és más szöveti elemekből is.

Kialakulásának rizikóját növelhetik egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők. Azonban a daganat kialakulásának hátterében feltehetőleg az egyén genetikai adottságainak és az egyént érő környezeti hatások egy sokkal komplexebb kölcsönhatása áll.

Mitől nő a kialakulásának kockázata?

Az alábbiakban felsoroltak megléte termesztésen és szerencsére nem törvényszerűen okoznak rákos megbetegedést, azonban kockázati faktornak minősülnek, ezért a megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy tisztában legyünk velük, különösen akkor, ha a rizikófaktorok halmozódásáról is szó van. 

Életkor

A leggyakrabban a menopauzán átesett 50 év feletti nőknél alakul ki, de sajnos egyre gyakrabban jelenik meg a 30. életév után is. 

Családi anamnézis

Az emlődaganatok 5-10%-ka visszavezethető öröklődő genetikai mutációra. Számos olyan mutált gént azonosítottak, amelyek megléte növelheti az esélyt a mellrák kialakulására, ezek közül a leggyakoribb a BRCA1 (breast cancer gene 1) és BRCA2 (breast cancer gene 2). Ezek sajnos szignifikáns mértékben emelik az emlő és petefészekrák kialakulásának lehetőségét az egyénben.  A BRCA1 és BRCA2 mutáció egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, de sajnos a költségesebb vizsgálatok közé tartozik.   Amennyiben a családban volt emlőrák vagy más daganattípus, az orvos javasolhatja a vérvizsgálat elvégzését, melynek eredménye alapján elképzelhető, hogy genetikai tanácsadásra is szükség lesz.

Korábbi emlőrák vagy jóindulatú csomó a mellben

Amennyiben korábban már diagnosztizáltak emlődaganatot, akkor sajnos ez a rizikófaktor mindkét emlőt érintve fennáll. Szintén odafigyelést igényel a nem daganatos csomók előfordulása a mellben, mert ez is növeli a kockázatot.

Az emlőszövet sűrűsége

A női mell zsírszövetből, bőrből és több ezer apró mirigyből áll, amelyek a tej előállításáért felelnek. Azoknál a hölgyeknél, akik dúsabb kebellel vannak megáldva, nagyobb lehet az esély a kialakulásra, mivel nagyobb sűrűségű mellszövettel rendelkeznek, azaz több olyan sejtjük van, ami rákossá válhat. Az életkor előrehaladtával az emlők sűrűsége csökken, mivel a mirigyszövetek egy részét a zsírszövet váltja fel.

Ösztrogén hatás

Szintén növelheti a kialakulás kockázatát az, ha a szervezetet egy nagyobb ösztrogén hatás éri. Ez alatt értjük például a menstruáció kezdetét korai életkorban, a kései menopauzát, a gyermektelenséget vagy a későbbi életkorban való gyermekvállalást.
Ez alapján nagyobb a rizikó azoknál a hölgyeknél, akiknek a menstruációja 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött, akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel, illetve akik 30 éves kor felett szültek, akik soha nem szültek, és akik hormonális fogamzásgátlót szedtek.

Hormonpótlás

Kutatások bizonyítják, hogy mind a kombinált mind az ösztrogénkomponenst tartalmazó hormonpótló terápia növelheti az emlőrák rizikóját.  A terápia felfüggesztésével a rizikó visszatér a normál kockázati szintre. 

Fogamzásgátló hormonkészítmények

Szintén növelhetik az emlőrák kockázatát. Az alkalmazásuk felfüggesztése után, csak 10 évvel később tér vissza a rizikó a normális szintre.

Menopauzát követő elhízás

A túlsúlyos nők esetében enyhén magasabb az emlőrák kockázata. A menopauza során ugyanis a zsírszövet egy része veszi át az ösztrogéntermelést, és ha túlsúly van, akkor ez egy megnövekedett ösztrogénhatást jelent a szervezetnek.

Mozgásszegény életmód

Nagyon fontos lenne preventív okból is a folyamatos mozgás, hiszen jelentősen csökkenthető a rák kialakulásának kockázata, de már daganattal diagnosztizált betegek esetében is végeztek erre irányuló vizsgálatokat, melynek tanulsága szerint heti két és fél óra közepes és negyedóra magas intenzitással végzett testmozgás a túlélés esélyét is jelentősen növelte. Természtesen minden ilyen esetben elengedhetetlen az orvosi konzultáció a mozgásforma kiválasztása előtt.

Dohányzás és alkoholfogyasztás

A dohányzás számos daganat és egyéb megbetegedés rizikófaktora. Mellrák esetében közel 20%-kal növelheti a kockázatot, nem beszélve arról, hogy a füst belégzése nyomán a szervezetbe kerülő anyagok komoly szerepet játszanak más egyéb szerveket - hasnyálmirigy, tüdő, gége, nyelőcső, szájüreg- bél, máj, gyomor, vese – érintő rákos megbetegedés kialakulásában. 

Szintén vizsgálat támasztja alá, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás (már akár napi két alkoholos ital elfogyasztása estén is) másfélszeresére növeli a kialakulás kockázatát. 

Testmagasság

Bár ennek oka máig tisztázatlan, az átlagosnál magasabb nők ugyancsak magasabb kockázattal bírnak. Hátterében a szakemberek szerint a gének, a hormonok és a táplálkozás kapcsolata állhat. 

Sugárterápia

A mellkastáji sugárterápián átesettek körében magasabb az emlőrák kockázata, ahogy szintén enyhén emeli a kockázatot a sugárzást alkalmazó orvosdiagnosztikai eszközök (röntgen, CT) alkalmazása.

Mikor kell azonnal orvoshoz mennem?

Az emlőrák leggyakoribb tünete egy vagy több csomó (megvastagodott, megnagyobbodott szövetrész) megjelenése a mellben.

A csomók 90%-a nem rák, hanem ciszta (folyadékkal telt üreg) vagy fibroadenóma, azonban minden esetben kivizsgálás szükséges, mert az emlőrák korai stádiumban sokkal nagyobb valószínűséggel kezelhető sikeresen.

Ha az alábbiakat tapasztalod a testeden kérlek haladéktalanul fordulj szakorvoshoz:

 -csomó vagy megvastagodott szövetrész a mellben, mely tapintása érezhetően eltér az emlő és környékének szöveteitől

- az emlőbimbóból véres váladék ürül 

- az emlő méretének, alakjának vagy megjelenésének megváltozása

- az emlőt borító bőrön létrejövő változások, pl. a bőr behúzódása

- az emlőbimbó befelé fordulása 

- az emlőbimbót körülölelő bimbóudvar (areola) vagy az emlő bőrének hámlása

- az emlő bőrének vörösödése (gyulladása) vagy gödrös (narancshéj szerű) elváltozása

Hogyan előzhetem meg?

Erre sajnos nincs 100%-os recept, de Te magad is sokat tehetsz a prevenció és egy esetleges megbetegedés korai stádiumú felismerése érdekében. A mellrák egy részéből ki lehet gyógyulni, bizonyos típusaival hosszú évekig együtt lehet élni, de csak akkor, ha időben fény derül rá.

Mit tehetsz Te a prevenció érdekében?

Egészséges életmód kialakítás és fenntartása

Nem úri huncutságból, nem újévi fogadalomból és nem divatirányzatból. Hanem a lehető legkomolyabban véve, önmagadért, az egészségedért, életre szólóan!
A kockázati tényezők tükrében a hölgyek számára nagyon fontos a zsírszegény és rostdús étrend kialakítása, a mérsékelt tejtermékfogyasztás vagy annak teljes kerülése, az aktív és rendszeres testmozgás végzése, a túlsúly mérséklése, a normál BMI tartomány elérése és az alkohol fogyasztás és dohányzás mellőzése.

Rendszeresen végzett otthoni önvizsgálat

A zuhany alatt, az ágyban fekve, egy tükör előtt állva. Bárhogy, csak csináld! 

Ha elmúltál 20 éves, havonta egyszer, lehetőleg a menstruációdat követően végezd el a vizsgálatot. Azért javasolt a menstruáció után, mert ilyenkor már nem annyira érzékeny a mell, szövete puhább és könnyebben áttapintható. Fontos, hogy rendszeresen végezd el a vizsgálatot, egyrészt mert meg kell ismerned a mellszövetedet, másrészt csak így tudod időben észrevenni, ha valami az előző vizsgálathoz képest megváltozott.
Ha menstruációd nem rendszeres, vagy már menopauzába léptél, akkor vizsgáld meg a melleidet minden hónapban, lehetőleg ugyanazon a napon.

Lépések

1. kezdd a vizsgálatot a mellek külső megfigyelésével. Látható rajtuk jelentősebb nagyságbeli különbség, a bőr behúzódása, megvastagodása? Legjobb, ha a melleidet a tükörben is megfigyeled minden irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel.

   
   

2. vizsgáld meg a mellbimbókat is alaposan. Szemből, oldalról egyaránt. Van valamilyen változás?

   
   

3. Bal karodat felemelve, a jobb kezeddel zárt ujjakkal, körző mozdulatokkal tapintsd át a bal melledet, majd ugyanezt végezd el a jobb melleden is. Figyeld, hogy hogy nem érzel-e csomót vagy göböt valahol. (Menstruáció alatt előfordulhat, főként a mirigyesebb állományú mellek esetén, hogy egy picit megduzzadnak a mirigyek, amit csomónak érezhetsz, ezért is érdemes a vizsgálatot a menstruációt követően végezni.)   

   
   

4. Feküdj le az ágyra, a bal vállad alá tegyél egy párnát és nyújtsd a bal karodat a fejed fölé. Jobb kezeddel ismét körkörös mozdulatokkal kívülről befelé a mellbimbó felé tapintsd át úja a melled, majd végzed el a jobb oldalon is.

   
   

5. Következik a mell és a hónalj közötti terület. Tapogasd át ezt a területet is, és a hónaljadat is először úgy, hogy a karodat a fejed fölé tartod, majd úgy, hogy a törzs mellé engeded.

   
   

6. Finoman nyomd meg a mellbimbókat, és figyeld meg, hogy tapasztalsz-e váladékozást.  

Ha az önvizsgálat során: csomót vagy göböt találsz az emlőben vagy a hónaljban, ha megváltozik a melled formája, ha váladékozik a mellbimbó vagy behúzódik, befordul, ha megváltozik az emlő bőre (új redő vagy gödröcske jelenik meg rajta) haladéktalanul fordulj orvoshoz!  Nagyon sok esetben a gyanúsnak tűnő emlőcsomóról kiderül, hogy nem rákos eredetű (hanem például fibrózis, ciszta vagy fibroadenóma), ahogy mell váladékozást is okozhatja hormonális egyensúlytalanság, de megnyugodni csak akkor lehet, ha pontos szakorvosi vizsgálat kizárja a gyanút.

Rendszeres szűrővizsgálat

Az önvizsgálat nagyon fontos, hiszen ki ismerné nálunk jobban a testünket? Ki vehetné észre nálunk hamarabb, ha valami megváltozik? Viszont egy bizonyos kor felett, vagy ha felmerül a gyanú egy kóros elváltozásra, érdemes szakorvossal konzultálnunk a továbbiakról.

Fiatalabb korban (20 és 35 év között) ha nincs a családi anamnézisben rákos megbetegedés és panasz sincs, elegendő az évente végzett ultrahangos vizsgálat, ami teljesen fájdalommentes és semmiféle sugárzással nem jár.

40. életév elérése után azonban az ultrahangos vizsgálat önmagában nem elegendő, szükséges a rendszeres, évenkénti mammográfiai szűrés is. 

A mammográfiai eljárás során a mellkompressziót követően mindkét emlőről kétirányú felvétel készül, melyet radiológus szakorvos értékel. A mammográfiás vizsgálat az emlőrák korai diagnosztizálására alkalmas módszer, amely alacsony sugárdózissal jár. A vizsgálatot célszerű a ciklus első felében, azaz a menstruációt követő első két hétben elvégezni. Szoptatás alatt is elvégezhető, viszont a szoptatást csak a vizsgálat után 24 órával lehet folytatni.

Ha mellimplantátumod van, akkor a tomoszintézis vizsgálat a te esetedben sokkal hatékonyabb, mint a mammográfiai vizsgálat.  Akkor is ajánlhatja szakorvos ezt a vizsgálatot, ha téged a sűrűbb emlőszövet jellemez.  Minél sűrűbb egy emlőszöveet, annál nehezebb a tumor diagnosztizálása, mivel a sűrű szövet elfedheti a kicsi, korai daganatot, ezért ebben az esetben kimondottan ajánlott ez az eljárás.  A másik nagy előnye a mammográfiás módszerrel szemben, hogy a vizsgálatot végző műszer, az automatikus emlőszövet sűrűség mérést követően személyre szabott emlő kompressziót alkalmaz. Emellett a jelenleg elérhető, legszélesebb, 50 fokos szögtartományban, 1 milliméteres szeletvastagságban készít képeket. A hagyományos mammográfia során készített 2 db 2D képpel szemben az emlő tomoszintézis alkalmával emlőnként akár 15 kép is készülhet.

…és már megint az Aviva

Emlékszel, hogy mennyire fontos a prevencióhoz a rendszeres mozgás? A normál testtömeg? Hogy a hormonjaid rendben legyenek? Hogy a ciklusod jól működjön és tartson ki addig amíg csak lehet?

Gyere és tornázz velem!  

Várlak szeretettel! 😊 

A képen az édesanyámmal vagyok látható.
2018-ban veszítettem el őt IV. stádiumban diagnosztizált mellrák következtében.

Nem múlik nap nélküled.