Honnan jött az ötlet?

Dr. Kovács Zoltán Phd. egyike volt azon oktatóknak, aki még Tóth Líviától tanulta meg elsők közöt az Aviva Módszer gyakorlatait, mert már akkoriban is nagyon felkteltette az érdeklődését a téma: a nők ezeken a gyakorlatok végzésével valóban segíthetnek enyhíteni a menstruációs fájdalmaikon? A tornát ő maga sosem oktatta, de mindenképp érteni és ismerni szerette volna, hogy jó szívvel tudja ajánlani a páciensei körében. Az azóta eltelt évek során folyamatosan figyelemmel kíséri a pácienseinek visszajelzéseit, valamint az Aviva Alapítvány oktatói közösségéből származó beszámolókat is. A több évtizedes tapasztalatból és rengeteg pozitív visszacsatolásból merítve határozta el hogy tudományos kutatásba kezd, melynek eredményeiből több publikáció és egy doktori disszertáció is született a doktor úr tollából.

Mit vizsgált a kutatás?

Az elmúlt közel 30 év oktatói tapasztalatai és tornázói beszámolói nagyon széles körben jelezték vissza az Aviva Módszer jótékony hatásait, mindazonáltal az összes relációban nem volt lehetőség a vizsálatot lefolytatni, ezért a kutatás három fő területre helyezte a hangsúlyt.

Az első vizsgálat arra fókuszált, hogy az Aviva torna enyhíti-e a premenstruális szindróma (PMS) kellemetlen lelki és magatartásbeli tüneteit, például a hangulatingadozást, ingerlékenységet és szorongást, depressziót, koncentrációs nehézségeket. A második kutatás arra irányult, hogy változik-e a méh artéria (arteria uterina) véráramlása a torna hatására.
A harmadik pedig azt vizsgálta, hogy a torna rendszeres végzése (heti kétszeri 30 perc) hogyan hat az elsődleges fájdalmas menstruáció (primer dysmenorrhoea) okozta fájdalom csökkenésének mértékére, a menstruációs fájdalmakra és a tornázók testtudatára két menstruációs ciklusban.

Mindhárom kutatásban két csoportot vizsgáltunk: az egyik csoport rendszeresen végezte az Aviva tornát (tornázó csoport), míg a másik csoport nem tornázott, ők alkották a kontroll csoportokat.

Kik vehettek részt a kutatásban?

A kutatásban csak olyan nők vehettek részt, akik az Aviva tornát újonnan tanulták meg, és vállalták a heti kétszeri, 30 perces rendszeres gyakorlást, miközben nem folytattak más sporttevékenységet vagy gyógyszeres kezelést.
A résztvevők életkora 18-44 év között volt, testtömegindexük (BMI) 17-35 között, rendszeres menstruációs ciklusuk 21-35 napos, vérzésük pedig 3-7 napos volt.

Kizárásra kerültek az orális fogamzásgátlót szedők, a pszichiátriai, neurológiai vagy endokrinológiai betegségek miatt gyógyszert szedők, a várandósak, rendszeres sportolók, valamint azok a személyek, akik a kutatás előtti három hónapban súlyos, traumatikus eseményt éltek át. Szintén kizárásra kerültek azok a résztvevők, akik a kutatás alatt lettek várandósak vagy önként kiléptek, illetve akik a kutatás során használt kérdőíveket három egymást követő napon nem töltötték ki.

A kutatásba a nők önként jelentkeztek és természetesen részletes tájékoztatást kaptak a részvétel előtt a kutatás feltételeiről és követelményeiről. A résztvevők toborzása és az adatok gyűjtése a kutatási időszak alatt folyamatosan zajlott 2019.03.01. - 2020.06.30. között.

Klinikai kutatási regisztrációs szám a clinicaltrials.gov adatbázisban: NCT04618172.
Etikai engedélyek: 2018/1/RKM és 12977-7/2020/EÜIG a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Eredmények és módszertan

• PMS tünetek: Kutatásunkban Magyarországon elsőként vizsgáltuk nem tornázó csoporttal összehasonlítva a premenstruális szindróma okozta magatartási tünetek változását, rendszeres enyhe-közepes intenzitású testmozgás hatására. Azok a hölgyek, akik legalább két menstruációs ciklust végig tornáztak heti legalább 2x, a legtöbb esetben javulást észleltek a PMS tünetek magatartási, lelki tüneteiben. 
  A premenstruális szindróma magatartási tüneteit a PRISM kérdőív segítségével ellenőriztük.

• Méh artéria véráramlása: E tekintetben is úttörőnek számított a kutatás, ugyanis ez volt az első a szakirodalomban - beleértve a külföldi kutatásokat is -, amely a testmozgás hatását vizsgálta a méh artériák értékeire, elsődleges fájdalmas menstruációnál.
  A torna azonnali hatását a méhartéria vérkeringésének megfigyelésével egy a torna előtti és egy a torna utáni - 31. percben végzett - ultrahang méréssel figyeltük meg. A tornázást követően végzett azonnali mérések egyértelmű vérkeringés változást mutattak.

• Fájdalmas mesntruációs görcsök és testtudat: A kutatás visszaigazolta a több évitizedes empírikus tapasztalást.
  A harmadik kutatásban kérdőívvel ellenőrizve a menstruációs fájdalom szintje lényegesen csökkent a tornázó csoportban a nem tornázó kontrollcsoporthoz képest, valamint a tornázók testudatosságának növekedését mutatták a kitöltött vizsgálati tesztek. A testtudatosság vizsgálatát a BAQ-H testtudatosság kérdőív magyar változatával végeztük.

  
  

És az Aviva torna mennyire volt megterhelő?

Az AVIVA torna gyakorlás fizikai megterhelő mértékét a Borg skálával ellenőriztük. A részvevők 86%-a enyhe vagy közepes fizikai megterhelést (Borg skála: 11-14; a maximális célpulzus 60-75%-ának felel meg) érzett a tornázás során, ami alkalmassá teszi a módszert rendszeres testmozgásként.

Az Aviva torna gyakorlatainak végrehajtása során annak káros mellékhatására vonatkozó információt a kutatás során nem észleltünk.

Új időszámítás

A jelenlegi kutatás fontos előrelépést jelent az Aviva Módszer hatásmechanizmusának megértésében: az eddigi eredmények szerint a módszerhez kapcsolódó, enyhe–közepes intenzitású gyakorlatok hozzájárulhatnak az elsődleges dysmenorrhoea járó menstruációs fájdalom mérsékléséhez és a testtudatosság javításához. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyíték egyelőre korlátozott, és elsősorban egy szűkebb indikációs területre vonatkozik.

A kapott eredmények ezért ígéretesek, de természetsen nem alkalmasak arra, hogy a módszer valamennyi nőgyógyászati alkalmazási területén általános hatékonyságot igazoljanak. Mindenesetre az nagyon bíztató, hogy az elmúlt évek során egyre több tornázó érkezett szakorvosi (nőgyógyász, endkoinológus, reprodukciós sepcialista) ajánlására, és rengeteg nő számolt már be az évek során a pozitív személyes tapasztalatairól, akár termékenységre való felkészülés, akár a női egészsége kapcsán. (Ezek a tornázói beszámolók persze nem helyettesítik a randomizált klinikai vizsgálatokat, de értékes jelzések arról, hogy mely területeken érdemes a jövőben célzott kutatásokat végezni.)

És szintén bíztató, hogy a szélesebb szakirodalom szerint is a testmozgás – beleértve az aerob és ellenállásos edzést – összefüggésbe hozható például a PCOS-ban (PMOS-ben) szenvedő nők ciklusrendszerességének, ovulációs gyakoriságának és egyes reproduktív kimeneteleinek javulásával. (Ezek az eredmények nem Aviva specifikusak, és a vizsgálatok között is jelentős eltérés mutatkozik az intenzitás, időtartam, populáció és követési idő tekintetében.)

Összességében, az Aviva Módszer egy ígéretes, tovább vizsgálandó kiegészítő megközelítésnek tűnik a menstruációs egészség támogatásában.

A kutatás tehát nem a „mindenre megoldás” ígéretét jelenti, hanem egy motiváló kiindulópontot: érdemes nyitottan közelíteni az Aviva Módszerhez, és további vizsgálatokkal feltárni, hogyan segíthet a női egészség különböző területein( pl. rendszertelen ciklus, meddőség, termékenységfokozás, ciszta, mióma, endometriózis, adenomiózis, PCOS, PMOS stb). Azzal együtt, hogy alkalmazása nem helyettesítheti az orvosi diagnosztikát és kezelést, a szakemberrel való egyeztetés továbbra is az első lépés.

Tégy vele egy próbát

Fentiek alapján látható, hogy az Aviva torna így már nem csupán egy gyakorlatsor, és bízunk benne, hogy a hatásosságát alátámasztó eredmények köre a későbbiekben is csak bővülni fog, de addig is: miért ne tehetnél vele egy próbát már most?

Várlak az alapsorozat programon, gyakorló óráimon, az Aviva GET gátizomtorna oktatásaimon is szeretettel! :)

Dr. Kovács Zoltán Phd. beszámol a kutatás eredményeiről az Aviva Alapítvány oktatóinak körében

Köszönetnyilvánítás

Az Aviva Alapítvány munkatársainak nevében szeretném kifejezni hálánkat és köszönetünket:

• mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik állhatatos és kitartó munkájukkal lehetővé tették e kutatás megszületését,

• azoknak, akik részt vettek a kutatásban, akár tornázóként, akár nem tornázó kontrollcsoport tagjaként, és fáradhatatlanul jegyezték fel napi fizikai és mentális tüneteiket,

• továbbá Dr. Kovács Zoltán PhD doktornak és munkatársainak.

Lábnyomot hagytatok a történelmünkben, és valami igazán fantasztikusat alkottatok!